Édeskettes a Kadarcson…
Egész kellemes kis gyereknapot tartottunk a párommal a már felnőtt gyerekeinknek, túl vannak már a húszon is, de na, mégis csak mi neveltük fel őket Vicával, azért lettek ilyen szép szál legények, ráadásul a kisebbik már szerelmesen fogja Panni barátnője kezét, akkor már van egy kislány is. Szóval a felnőtt-gyerek buli után mondom, elmennék hajnalban horgászni, de azt mondja Vica menjünk ketten. Örülök nagyon.
Kivételesen hajnal négykor reggelit készítek, nem hangzik normálisan, de jobb egy jó reggeli után elindulni, mint egész nap nem enni semmit csak horgászni. A lágy tojások és a szeletelt parasztkolbászok, pillanatok alatt tűnnek el bennünk, valahogy jól esik így enni együtt. Indulás, a kocsiban egy minimál felszerelés, majd lesz valahogy alapon.
Hamar kiérünk a még hűvös hajnalban, szerintem elsőnek érkeztünk, mert a portás is álmos, mi keltettük. Biztos, ami biztos hoztam egy pokrócot is Vicának, mi tagadás igazam van, a víz az sugározza magából a hideget, legalább nem fázik meg.
Keressük akkor meg a halakat, de hát nem könnyű a mai nap így első két három bedobás után konstatálom, nem igazán van kapás. Akkor szépen sorban, nádfal mellettem, ami mindig kihúz engem a „sz..ból” nos nem ad halat. Akkor el a bója felé előtte mögötte, élesen balra, egyik sem ad semmit.
Eltelt egy óra, gondolkodás felső fokon.. Aham a módszerrel van itt a probléma meg a csalival! Egy mozdulattal vágom le a method kosarat a főzsinórról, ez nem kell ma és hanyagul dobom be a horgászdobozba és elpakolom a pelleteket is. Ezek sem kellenek.
Kezdjünk tiszta lappal, elölről mintha most jöttünk volna. Hosszú előkés felszerelés, 70 centis előke 12-es horog és belapozok öt nagy alapozó kosár kaját 25 méterre pontosan magam elé. A horogra három szál trágyagiliszta kerül, saját nevelés!! Akkor ollót elő és felvágok jó sok gilisztát még és bekeverem az etetőanyag közzé és ezzel horgászom. Mindjárt más a helyzet egymás után jönnek a kapások, de nem ám keszeg, pontyok jelentkeznek a gilisztáért, a halak megvannak kérem!
Jó kis peca veszi kezdetét, mi tagadás élvezem, de még azt is amikor a beakasztott klipszhez ér a zsinór szerencsére nagyon kis modernek ezek az orsók, csak halk pendülés és forog tovább a dob, jelölés majd mutatja hova kell vissza akasztani.
Előbb kispontyok jönnek egymás után, aztán már jön egész jó versenyző is, elindul a bokor alá, de csodák csodája vékony előkével és az apró horoggal ki tudom varázsolni onnan is, ahonnan nem lehetne.
Ha kell, Vica hozza nekem a szákot és közben jókat nevetünk, na meg pogácsát rágcsálunk és vizet iszunk. Jó napunk van, miközben hatalmas fekete felhő nyomul a tó fölé, de nem történik semmi sem és az eső elmarad, bár Debrecen felé nézve mintha ott lenne valami, biztos a várost veri az eső.
Mire a delelőn túlbukik nap korongja mi is elindulunk haza, ez egy jó peca volt és csakis a miénk. A madarak, halak, békák hangját hallgattuk végig ők beszéltek hozzánk a természet nyelvén, melyet varázslat hallgatni.
Harangi Csaba