Egy kellemes áprilisi peca..

Kimaradt néhány hetem a pecából a sok teendőm miatt, de most akkor rá fogok érni és igenis tényleg sötétben indulok el, mint régen. A kocsi enyhén szólva is tele van versenyláda, rakósbot, mindenfajta bot szóval inkább nem is sorolnám. Kint sötét van, én meg iszom a sokemberes adag kávét csak úgy érzéketlenül, csak jusson már le és hasson és égessen mint a forró láva. Indulás…

Gyorsan haladok, csak néhány kósza taxis keresi az ügyfeleket, vagy csak megállnak és fásultan becsukott szemmel várnak a droszton, hosszú napjuk volt. Igen fáradt ebben az országban már mindenki, persze biztos van egy olyan réteg, aki nem érez semmi rosszat, de hát az nem az én társadalmi rétegem. Nem baj nézzünk előre, mindig szokott lenni valahogy és most az történik, hogy kipihenem magam, horgászok úgy ahogy én szeretnék és ahogy jól esik.

Hamar a stégen vagyok Kadarcson, nincs sehol egy bot sem bedobva hiába kémlelek, pedig a birsalmafa virágzik otthon, ez mindig a harcsázás kezdetét jelenti. Én viszont, nem ezért jöttem, hanem hogy a rakósbotomat 11 méterben betoljam, aztán a method felszerelést is bedobjam. Aránylag gyorsan haladok, a fenekező bot már bent van, a rakósbot is benyúlik hosszan és jó érzés tölt el, mert örülök hogy itt ülhetek.

A fenekező bot felsikolt nem kicsit akkor máris nincs is csend, jó erős hal bólogat a horog végén, ezek a 3-4-es kadarcsi tankok a legaktívabbak. Megküzdünk, a bokor előtt megállítom, ráfogok a fékre kézzel és megfordul, helyes értesz a szóból. Szép töves, tetszik igazán szép hal, jó karban van és egészséges az biztos. Visszadobom ugyanoda a felszerelést, de hiába várok, mintha csak elvágták volna a kapásokat.

Akkor addig is a rakóst adjusztálom, kicsi keszegek veszik fel a gilisztát, meg hát kitalálok egy koncepciót is mára, ma minden banán izű és illatú lesz, szóval a banános kukorica megy be 11 méterre csúzlival na meg etetőanyag félkezes gombócokkal. Szóval halak ma banános napot tartok, kapjatok.

Azért stég mellé is szórok még az illatos kukoricából, oda majd bemegy előbb utóbb a method. A keszegek jövögetnek egyik kisebb mint a másik, pedig nem is kicsi a horgom, fogalmam sincs egy pici keszeg hogy tudja felvenni a 12-es horgot, talány. Pedig nem rájuk várok.. Na legyen igazam éppen bosszankodni akartam, megemelem a rakót úgy marad a gumi, megjött valami! Hát nem akar megindulni, csak várok kicsit kinyúlva a gumi és nem indul a tengeralattjáró… Szépen hátratolok és bontok, majd szembenézünk egymással egy amur és én. Na vége az ismerkedésnek megszákolom, de még most sem tudja hogy megfogtam. Várok, közben a vékony előke elszakad és én visszaengedem a vízbe és elúszik, menjél tán még most sem tudod hogy az előbb kifogtalak.

A banános kukoricát tovább csörgetem befelé a csúzlival és jön megint valami, most egy kisponty akarta megkóstolni a horgon lévő csalit, hamar megszákolom.

Na, akkor újratervezés fenéken a methodos bot lendül alulról lendítve a bokorhoz majdnem bele, több mint necces a kosár gallyak közt van. Meglátjuk, nem először csinálom a saját B tervemet, szokott itt olyan cunami lenni, hogy elég kapaszkodni a botba.

A kapás meg is érkezik és bizony csak nézek ki fejemből, a hal már bent van a bokorba a bot víz alá dugva és blokkolom a féket csontra innen egy tapodtat sem engedek. Így víz alá dugott bottal több az esélyem nekem és most bejön, kint a hal szabad vízen innen már puha fékkel kifárasztom. Szép hosszú testű pikkelyes ponty, jó izmos sportos hal.

Akkor próbáljuk még, de máris horogcsere a nagy tusakodásban GURU horog ide vagy oda, elhajlott ennyi. Még két hal érkezik, egyik hajlít, másik szakít na nem olyan könnyű innen halat fogni. Lassan pakolni kezdek, ideje hazamenni van még elég dolog otthon. A fenekező még bent a rakós botot elpakoltam és elhajlik újra a bot, de csak valami kis mini igavonó húzza a zsinórt, feljönni nem akar. Csak feljön, de majdnem eldobom a botot, egy gyönyörűséges compó jön fel, hazánk legszebb hala és megszákolom és csak fotózok kettőt majd még csillog a nap kicsit az aranyos pikkelyeken és tovaúszik… Milyen kicsik voltak mikor bekerültek a tóba, most meg majdnem 2 kilós. 

A doktorhal elúszott és azt hiszem én is meggyógyultam ma.

Hát, köszönöm…

Harangi Csaba

• Előző
• Következő