Évzáró kárászok…

Lassan vége az évnek, vizeink befagyva horgászati lehetőség alig-alig, igencsak körbe kell nézni a horgász embernek, hogy találjon horgászható vízfelületet. Én szabadságon vagyok, de nem horgászat céljából ugyan, viszem az összegyűjtött körte cefrét külön kifőzetni Hajdúszoboszlóra, kell itthonra a finom aromás méregerős körtepálinka. Persze azt tudni kell csak délutánra lesz kész a pálinka és a cefrehordók közzé befért egy botzsák is, szóval míg készül a nedű addig peca a termáltavon!!

 

Szerencsére gyorsan megy a pálinkafőzőben az ügyintézés,már szabadulok is irány a termáltó bár sok minden megváltozott, már máshol van a bejárat kicsit aggódok a parkolás miatt, jogosan… Valahol 500 méterre található egy nem fizetős parkoló, addig is fél kézzel beemelgetem a horgászcuccokat a bejáraton, hátha nem lopják addig el míg parkolok és visszakutyagolok, nem könnyű ezt most összehozni, hogy ne is büntessenek meg, de nyugodtan horgászhassak is.

Végre a horgászhelyen vagyok és már be is dobtam, ez hiányzott énnekem a peca, egyébként sajnálom hogy ilyen hideg van, Ildivel jobban szeretek horgászni együtt. Mindig versenyzünk darabszámra egymással, így telik az egész napunk jó is lenne, de most vissza a jelenbe a télbe. A csokis etetőanyag belengi a partot, egyelőre kapás az van hal nincs, nem tudom megfogni őket, de mondjuk a víz sem füstöl nagyon nem is meleg, fogjuk rá nem fagyott be és kész. Horogcsere, haladjunk kisméret felé, de most sem az igazi… Akkor legyen apró a csali is egy giliszta darabka mondjuk a 18-as horog öblében és igen máris megvannak a halak. Csak gilisztám van reggel még nincs nyitva horgászbolt, Hajdúszoboszlón meg fogalmam sincs, hol lehet csalit venni, de nem is biztos hogy volna csonti vagy pinki a boltban.

Végre jönnek a kárászok a finom kapásokat ki kell ülni, bár székem sincs csak egy nagy táskával és egy botzsákkal jöttem, szóval akkor pontosítva ki kell állnom a kapásokat és akkor akad a kárász.

Nagyon finoman történik minden, ha egy kicsit gyorsabban tekerek vagy kint a vízből lengedezik a kosár a hal elmegy. Szóval, mint egy nehéz verseny utolsó órájában úgy kell horgászni, mindent óvatosan finoman egy esélyt sem adni a kis horog kiakadásának, amit általában isten és egy imádság tart csak a hal szájában…

Jövögetnek, néha a messze bedobott pontyot váró methodos bot is elhajol ad nekem nagyobb kárászokat is.

Azért például hosszú előkés cuccra hatalmas törpeharcsa is bejelentkezik ám.

Szól a telefonom és megtudom a körtepálinka elkészült,  mehetek a kannáért így a pecának vége mára, de már kellően átfagytam a mínuszban, épp ideje volt hogy szóltak. Ez volt a 2018. év utolsó horgászata, amilyen gyors és eseménydús egy év volt ez, úgy illik bele a végébe ez a mai csendes pihentető kárászozás.

 

Harangi Csaba

A régi blog ...