Fagyos novemberi éjszakában

Érdekes egy helyzet otthon, behívom a kutyámat amikor az óra 02. órát mutat és épp hazánkba betört a fagy és kimutatja foga fehérjét, hisz még nem szoktunk hozzá. November 6. van szabadságon vagyok és pakolom a termoszt, teát forró levest és magyarázom a kutyának, hogy vigyázzon a házra, mivel most horgászni megyek, nem hangzik valami normálisan de megyek… Hűséges okos terrier a Szuszi, addig őrködik és néz, szinte kimondja aztán vissza is gyere…

Úgy lesz persze, a fejlámpa kikapcsolva a fejemen marad és irány a Keleti-főcsatorna, most pontyozni fogok, mert ha nappal nincs kapás, akkor lesz majd éjjel. Jó hogy nincs köd, bár senki nem is jár ilyenkor az úton elvétve pár autó suhan az éjszakába, de a folyó partja is néptelen csak a baglyok hozzák a szívbajt rám, amikor kilépek a vízpartra.

Lássuk rod-pod már összerakva, csak berakom a helyére, a fejlámpát szélesebb világításra állítom, egy mágneses talpú szervizlámpát meg felteszek a kocsi oldalára, valamelyest látok is így. Alig látom hova dobok, de a dobon jelölve van a távolság oda esnek a kosarak ahova kell nekik. Akkor kezdjük és tényleg fagy rendesen, hamar jégvirágos lesz a Škoda minden ablaka, erről ennyit. Kéne egy kis forró maté tea, hoztam bőven, már évek óta leszoktam a kávéról ez van helyette és soha nem is lesz más.

Beleinnék a pohárba de csak innék, szól a fék mint a vesztés, ugrás bothoz és már hajlik is a kezemben jó kis fárasztással kezdődik a teázás, pedig csak most jöttem az órám 03 óra 18 percet mutat, nem semmi volt az a kapás. Nem nagyon látom hol a hal, de erősebbre veszem a fényt és mindjárt jobb lesz a látvány, bénázok vagy kétszer nem akar sikerülni, de harmadjára szákban a bő hármas ponty. Hű hideg ide vagy oda, jó egy fárasztás volt élveztem még melegem is lett.

Ajjaj megy a másik bot is, persze a tea már elhűlt a kocsi tetején, ezt is kifárasztom és tényleg nehezen megy az éjszakába a szákolás, ezt még gyakorolnom kell, negyedjére sikerül betuszkolni halat a szákba bő kettes. Felgyorsulnak az események még egy keszeg is beköszön, hát nem unatkozom az biztos még 4 óra sincs és volt itt minden, egyszerűen éhesek a halak, de csak ha giliszta van a horgon négy darab jól keresztbe tűzve és akkor viszi.

Most kipróbálom giliszta nélkül csak pellettel, na úgy nem kell a csalim, szóval élő csali is kell egy kis extraként? Legyen, nem akármiért én tenyésztem 3 éve otthon.

Amíg tesztelem a halak ízlést megiszok három pohár teát, ez kimaradt a fárasztáskor, de aztán a hajszálelőkés pellettel készített előkék megkapják a gilisztás extrát és újra kezdődik a nagyüzem. Bedobás egy kicsit kell várni és máris kapás, most nem olyan nagy kapás csak éppen rángatja a feeder spiccet, de attól még jó pikkelyes pontyok tolakodnak a csaliért, ha már ott van a finom giliszta, nem is igen számolom őket vagy 5-6 ponty még jön egy elmegy és egyszer csak reggel lesz.

Ahogy hajnalodik, ködös fagyos de csodaszép táj tárul elém és a természet hangjai összeállnak egy zenekarrá és én most egy koncertet hallgatok, melyek szereplői: darvak, baglyok, nádirigók, szürke gémek és őzek. Örülök, hogy én lehetek a néző…

Lehet még horgászhatnék és még foghatnék halakat, de elég is volt ez az élmény, nyáron nem szokott ilyen sok hal jönni ennyi idő alatt, de az most katarzis volt és ez az én élményem, csakis az enyém…

Amint hazaér az autó, a kiskutyám ott néz kifelé a kerítésen, szerintem hajnal 2 óta vár hogy, mikor jövök haza, de elégedetten csóválja farkát, hazajöttél gazdi...

Harangi Csaba

• Következő