IV. Hajdúsági Feeder Bajnokság és annak történései
Immár négy éve, hogy Hegedűs Csabi kitalálta a három fordulós megmérettetést és lám még mindig jönnek a feederesek bizonyítani, megmutatni mit tudnak, ha más nem akár egy jó társaság kedvéért is, mert az bizony van. Most azért magasra lett téve a léc a versenyzőknek, hisz egy új folyóvízi pálya volt a megoldandó feladat, nem egy nagy halállománnyal, ráadásul a törpeharcsa is elszaporodott jócskán benne… Nem egyszerű a pálya és most finoman fogalmaztam, szóval a Keleti-főcsatorna következett, mint új nehéz feladat…
Akárcsak mások én is tervezgettem, készítettem a felszereléseket és próbáltam valami jó „viszonyt” kialakítani ezzel a vízzel, edzettem rajta és csalódtam elkeseredtem nem is egyszer, de mindig újra kellett gondolni az eddigieket és újra bedobni.. Üres sosem maradt a versenyszák, de sok mindent másképp kellett tennem mint eddig megszoktam, itt nem lehetett előre tervezni a pecát, hamar meglepődött a horgász három hal után, hol a többi… Lehetett agyalni és gondolkodni. Azért voltak szép, igazán darabos fogások néha, mert a Keleti tud adni is…
Mire a verseny ideje eljött, a hajnali Keleti parton elkezdtek sokasodni a versenyzők, etetőanyagok bekeverve, csalik előkészítve és elkezdődött a sorsolás, majd pakolhatott mindenki a kihúzott helyre.
Nem volt könnyű a pálya partján egy versenyládát felállítani, hiszen a fogott halak tárolására használatos versenyszáknak el kellett merülnie a vízben, de a versenyládának is biztonságosan kellett volna állnia, hogy arról horgászni is lehessen. Gumicsizmában majdnem bemerülve szenvedtek a versenyzők, egyik másik versenyhely a B szektorban minősíthetetlen volt, de megoldották a fiúk akkor is ott álltak a versenyládák, ahol kell!!
Tudtuk mi versenyzők pontosan, hogy két nap múlva csodaszép lesz a felújított versenypálya, de mára ez adatott nekünk és ennyi… Nem gond, szerencsére a raklapokat Dankos Tibi és Hajdú Tomika megszerezte, szóval köszönet érte így legalább magunk formáztuk meg a verseny helyét és kiraktuk a versenypályát.
A felkészülés elkezdődött, majd etetés, utána verseny és belendültek a botok csobbantak a kosarak.
Magam sem nagyon tudnék ezek után többet mondani mi történt a pályán, hiszen ilyenkor az ember a saját pecájára koncentrál legfeljebb jobbra, balra figyel és számolja szomszéd halait és számon tartja saját eredményét is. Meg is lepődtem kicsit, senki nem választotta azt a távot amit én, még csak a közelébe sem horgásztak, akkor jó én így szeretném a többi nem érdekel. Egy kicsit adakozott a Keleti-főcsatorna szokás szerint, majd visszafogta magát szokás szerint, így szokta…
Tehát lefordítva magyarra, mindenki fogott halat, majd keresni kellett mert nem alakult ki az ütem, na innentől nehéz a verseny… Új távolságot választani, vagy ragaszkodni az első tervhez, vagy váltogatva, bonyolult szenvedés a vége az biztos.
Mire vége lett a versenynek, elkeseredett, fáradt horgászok mérlegeltek és aki elérte az egy kilót az már némi mosolyt kipréselhetett magából, mert akkor jónak számított a mai haltalan, kapástalan pályán. A finom ebéd kárpótolt mindenkit, a ráncok kisimultak a versenyzők mosolyogtak, megint egy versenyen vagyunk túl.
Végeredmények:
A szektor
- Némethy Zsolt
2.Dudás Imre
3.Harmati Tamás
B szektor
- Váradi Norbert
2.Hajdú Tamás
3.Vladika Sándor
C szektor
- Nyéki Viktor
2.Harangi Csaba
3.Zumbák István
Mindenkinek gratulálok, aki ezt a nehéz versenyt végig csinálta!
Harangi Csaba
Fotók: Hegedűs Csaba www.dreamfish.hu