Egy találkozó igazi horgász módra (FIP 3 testközelből, tavaszi verzió)

Csendesen figyeltem a közeli ismerőseimet, ahogy lelkiismeretesen szervezik a már szerencsére igazán megszokott és sok résztvevőt számláló Finomszerelékes Peca (FIP) tavaszi találkozóját.  Nekem eddig még nem sikerült eljutni és részt venni rajta, de ezt a 2017-es évet úgy terveztem, hogy ott megjelenjek. Persze mondanom sem kell jó pár ismerősöm feltett egy furcsa kérdést, míg a fakanalat szorongattam? „Miért nem horgászol?” Válaszom: A főzés kemény meló, azt is meg kell valakinek csinálni…

Sokan egész messziről érkeztek hazánk más tájairól és örömmel vették igénybe a Tüskevár Vendégház szállás szolgáltatását és ez a rendezvény igaziból, már kezdetét vette, hisz a buli elkezdődött amikor kell…

Mi, mint az étkezésről gondoskodó Horgászfirkász Team nekikezdtünk az emberek ellátásának szombat reggel, nehogy már kiderüljön, hogy a FIP rendezvény közben valaki az éhség miatt egészségkárosodást szenvedett.. Szóval készült az étel, igazi eredeti nagyanyám féle sparhelten, csak maradjunk meg mindig az alapoknál, ez sokszor a siker kulcsa.

Első napra babgulyás volt a terv és mint jó terv el is készült, amint láttam ízlett is mindenkinek.

Még az a kellemes meglepetés is megtörténhetett, hogy mint szakács megszöktem a konyhából és fogtam egy jó dévért Fekécs Zoli kölcsön pickerjével, ne hogy már ne horgásszak!!!

A társaság egyszerűen csodás és tökéletes, mindenki horgász és mindenki szeret horgászni és a természetben meglátja a szépet, ami valljuk meg őszintén a mai világban oly ritka, de vannak ilyen emberek, pont itt a Tüskevár horgásztavon, együtt egy szép hobbit és egyben sportot képviselve. Mire este lett Rimaszombati Imre felesége Edit elkészítette a kemencés kenyérlángosokat, nem kicsi sikert okozva:

A vasárnap az még talán magasra is tette a lécet mindenkinek, hiszen 50 kilométeres szelet kaptunk és dermesztő hideget, de egy horgász nem fog ilyesmitől megijedni, ugyan nem ügy a szél és senkit nem érdekel a hideg, mindenki nyerni jött a FIP 3 tavaszi horgászversenyt!! El is kezdődött bár előtte, meleg reggelit adtunk, hátha jobban bírják a kiképzést a parton, így könnyebb tolni  rakót, jobban hajlik a lightos-spicc, könnyebb tűzni a pinkit, legalábbis reméltem míg a megpirított kolbászkarikákból narancssárgán folyt lassan a zsír és megfestette a felvert tojást…

Tényleg nem volt egyszerű a horgászok helyzete, itt a szél kifordította a rakót, nem látszott az úszó matchboton, úgy rezgett a spicc feederboton, hogy ebből kiolvasni a kapást is művészet volt, nem hogy a hullámzás közepette biztonságosan szákolni a kupát érő halakat. Ehhez képest mindenki megpróbálta megoldani helyzetet, de itt jön a lényeg senki, de senki nem adta fel!!

Ez az, ez a lényeg én lassan mindjárt 50 vagyok, de hiszem és vallom sosem adunk fel semmit még az élet rögös útján sem, sosem … Talán pár fiatal is olvassa ezeket a betűket, sosem adunk fel semmit! Így ért véget a FIP 3 tavaszi találkozója sok mosolygós kipirult horgásszal, akik jóllakva és örömmel, őszintén gratuláltak egymásnak…

Azt hiszem azt kell mondanom szép volt és nem szabad most neveket írnom, minek is, itt voltunk  itt vagyunk és itt leszünk…

Harangi Csaba

• Előző
• Következő