Csendes keszegezés
Kicsit hideg van még, de mit is lehet várni november utolsó felétől? Mást nem is, hisz még talán örüljek is neki így Erzsébet nap környékén, ahogy emlékszem sosincs jó idő. Két új feeder bot a kocsiban, botzsákban lapul és várják a próbát a beavatást. Pontyot nem is szánnék nekik, keszegek kapására volna szükségem, ebben a témában kell bizonyítaniuk. Akkor irány a Tüskevár..
Pakolás és helykeresés a parton, talán itt jó lesz, bár inkább az dönt a helyről, hogy hol jön fel a nap majd. Igen tényleg nem hal fogásának célja miatt választottam helyet, hanem hogy jók legyenek a fényviszonyok, amikor előbukkan a narancssárga korong és fotózom annak jöttét… Íme hát, a bedobás előtti „fogás”:
Elégedetten teszem el a Nikont, amit szerettem volna megkaptam, akkor talán némi horgászat is belefér a napba, Trabucco Selektor XS Stillwater keszeges pálcák kerülnek elő, karcsú és igazán finom botok, talán ismerkedjünk is meg.
Az 50 gramm dobósúlyhoz képest szinte „lövi” a kosarat a bot, negyedik, ötödik próbadobás után már magabiztosabban kezelem a helyzetet és bátran horgászom vele, a 3,60-as hossz megengedi nekem a hosszabb dobásokat, néha úgy kell visszafogni, ha kinézek egy távolabbi célt.
Végre kapás megérkeztek az etetésre a keszegek, csak néhányat fotózok de jólesik ilyenkor lesni a kapást a spiccen.
Már 20-as horognál tartok és egy szem pinki, vékony hosszú előke így lehet őket megfogni. A „bandanagy”-ról egy fotó az új bottal együtt ez jár…
Mire dél lesz, rákezdi a szél és hullámokat gyárt a víz tetején és a ruha alá bújik be mindenütt, hideget varázsolva az emberbe.
Indulás haza, keszegek voltak, az új botok kezesek és jók, a feltöltődés megvolt és a kedvemre való fotók elkészültek…
Harangi Csaba