Népszerű címkék
"Kérlek ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, ne hagyj itt semmit, csak a lábnyomodat, ne ölj meg semmit, csak az idődet!"
Partnerek
A fűzfák alatt…
A gyerek horgásztábornak vége és ideje most már nekem is horgászni, eddig a gyerekeknek segítettem, de most vágyok nagy csendre és jó nagy vízfelület látványára, ezért irány a Látóképi víztározó. Amint látom nincs elfoglalva az egész tározó, kedvemre válogathatok így természetesen két hatalmas 100 éves fűzfa közzé költözöm, itt jó lesz nekem.
Örülök, hogy itt vagyok ma tényleg a Látóképi víztározó látványára vágytam és ez a hatalmas vízfelület egyedi a horgász szívének, örömmel nézem pedig még nem is horgászom. Lássuk akkor a terveket, egyelőre középre 21 méterre egy alapozás, no meg néhány méterre a fűzfa alá is etetés bőven. Majd középen kezdek és kiderül, mennyire adakozó a víz és néha benézek a fűzfa alá is.
Jól kezdődik, szép keszegek kapkodják fel a kukoricát, gilisztát ütemes horgászat alakul ki, ami szinte kizárja a külvilágot. Egyik keszeg szebb mint a másik, be kell tolnom szákot is értük.
Egy idő múlva megfoghatatlanná válnak a kapások és hosszítok plussz 30 centit az előkén, így már újra jobb lesz az ütem. Még egy ponty is betolakszik nagy lelkesen az etetésre, aztán hol vannak a társaid?
Egyelőre a többi potyesz nem jön még csak a keszegek, de szép lassan kezdenek elkopni a kapások, minden elfinomodik, minden halért meg kell küzdeni, tehát ideje benézni a fűzfa alá.
Persze nem hosszú előkével nézek be a fűzfa alá, dehogy method technikával és pellettel. Sima alsó lendítés csak lazán és csendesen a békésen csüngő gallyak alatt landol a method kosár. Nem sokat kell várnom, az egész bot elindul, tükörpontyot fárasztok. Kikormányozom a szabad vízterületre és ott fárasztom ki, ne verjük szét az etetést, az csak maradjon ott háborítatlan. Már el is úszott a potyesz és újra ugyanoda lendítek és ismétlődik az előbbi történet, bot elhajlik pontyfárasztás és szép lassan egybefolynak az események pontyok és keszegek váltogatják egymást. Élvezem ezt a pecát és egy kis vödörből a magvas kukoricás keveréket félóránként pótolom, gondolom ennyi idő alatt feleszik az összest.
A csali az apró pellet volt a kezdetben, de kísérleteznem kellett mivel nem mindig volt nyerő a halaknak így maradt az erjesztett kukorica egy pici lebegtető szivaccsal kiemelve, ez hozta legtöbb halat.
Mire dél elmúlik, már a nap egekben jár és ideje elindulni haza szép lassan elfogyik az etetőanyag is, a magkeverék is, no meg az én szendvicseim sincsenek már meg…
Tanulságos jó peca volt a mai, mennyire jó tudni hogy nem kell 100 méter fölé hajigálni, hanem okosan magunk előtt is milyen sok halat lehet fogni a Látóképi víztározón. Köszi Látó!
Harangi Csaba
A régi blog ...
