Egy igazán jó baráti peca…
Ahol dolgozom, elég egy hivatalos helyen, csak jogszabályok repkednek egész nap és ügyfelekkel foglalkozunk, de most a kollégámmal Tibivel szabadságot vettünk ki és igenis ma nem ügyfelekkel fogunk foglalkozni, hanem horgászunk a Daru tavon. Örülök is neki, mert a kollégám még nem ismeri ezt a kis gyöngyszemet, szóval majd meglátod Tibi…
Gábor tógazda fogad bennünket és pakolhatunk is befelé, valahova hátra a fűzfákon túlra ki tudja hol vannak vajon most a halak? Meglátjuk, én mindenesetre egy method felszereléssel indítok és előkészítek egy matchbotot is a régi szép idők emlékére, de sokat is műveltük itt…
Na Tibi kolléga igazi megrögzött hosszúelőkés feederes horgász a javából, azt szereti csinálni ezt már tudom régóta. Előveszi az új Serie Walter Racer 3,60-as feederbotját és jó 3/4 távra elkezd horgászni pinkivel. Én a túlpartot célozom meg a method kosárral mely halk pukkanással esik a vízbe és várja a pontyokat, amik még nem jönnek. Tibinek annál inkább, hisz a pinki csokrot egy jó ponty szippantotta fel és már vágtat is a tó közepe felé!
Gondolom fotózok egy kicsit ha már itt van a Nikon és nem okos telefont nyomogatok idétlenül, amikor nem is tudja az ember fia mihez is ér hozzá és mit csinál az az okos akármi… Manapság két három téves mozdulattal, érintéssel filmet készítek és megosztom 1000 emberrel ráadásul még nem is tudok róla, manapság…
Jó hallani a fényképezőgép kattanását, varázslatos érzés szorítani a markolatot és tekerni teleobjektívet, na szóval élvezem, azaz csak fotóznék de az én botom is elgörbült! Magára hagyom Tibit és én is fárasztok, szóval páros fárasztás van, reméljük páros halfotózás is lesz! Úgy is lett mindketten örülünk és párba fotózzuk a pontyokat, a Tibié tükörponty az enyém tőponty.
Szóval jól kezdődött a peca, jobban nem is sikerülhetett volna Daru tó bemutatkozása. Ezután megjelentek a nagy kárászok néha dévérek színesítették a horgászatunkat. Nekem egy idő múlva újra elhajlik a távoli horgászbotom és megint egy tőponty köszönt be, kellő erődemonstrációt tartva hogy a Darun vagyunk, itt nem lehet csak úgy kitekerni egy pontyot itt meg kell dolgozni a sikerért.
Tibinek nagyon nagy szériája van, az etetésére beálltak a halak, a giga nagy kárászokat zsinórban húzza szóval nem unatkozik. Én a matchbotot erőltetem, de csak pár dévérkeszeg az eredmény, viszont a messze eldobott method botnak mozog a hegye eléggé úgyhogy ráemelek, de nem is akar az a hal megmozdulni. Azért csak elindul és igazi homlokizzasztós csata után kerül a merítőbe, szép hal nagyon.
Ahogy a délelőtt telik és a légnyomás már kezd túlságosan is magas lenni, a method botjaim elcsendesednek. Tibinek a pecája aktív marad és megint megjelenik egy „pinkizabáló” tükörponty, ami aztán akkora ramazurit csinál, alig győzi Tibi követni az uszonycsapásokat de aztán merítőszákba kerül őkelme, pici horog vékony zsinór ide-vagy oda, akkor is meg lett fogva. Szép volt Tibi!
Próbálnám lemásolni a kollégám technikáját, de legfeljebb néhány halat tudok fogni de olyan nagyon igazi ütemes pecát nem igazán produkálhatók, be kell ismerni a jó etetőanyag, pontos finom horgászat és felépített etetés állandó hal jelenlétével, aminek eredményeképpen már megint pontyot fáraszt és újra a bűvös négy szem pinki a megoldás!
Mire délután lesz elindulunk, még búcsúzóul egy hatalmas dévért fogok, Tibi kárászai is elköszönnek tőle és kipirulva naptól megsütve vidáman elindulunk haza, ez jó peca volt.
Harangi Csaba