Nyárbúcsúztatás a rakózás jegyében…

A hajnalok már sötéten kezdik meg a napot, ilyenkor tudom közeleg az ősz. Nem fontos ahhoz a naptárt nézni, egy jó meleg forró kánikulás nap és az azt követő hideg hajnal lebuktatja a lassan észrevétlenül beosonó őszt. Rakós botzsák van a kocsiban és azért is megyek, hogy ma csak néhány méter zsinórral üldözöm a halakat, se orsó, se gyűrűs bot, csak egy picike úszó fogja megtörni a víz tükrét.

 

Már a helyválasztásom is egyedi, ahova érkezem ott a fák egymás mellett vannak és odafent a lombok összezárnak, itt aztán dobni nem is lehetne, de a rakó a fák alatt elfér. Tetszik az ilyen hely, adja magát egy kis sarok a tóparton, ráadásul a víz alatt akadókat sejtek, jó lesz ez mára. Néhány doboz sör a horgásznak is kell, nehogy leforduljon a ládáról ebben a melegben.

Csali lehetőség nem sok van, a giliszta otthon elfogyott, horgászboltban nem jártam, legfeljebb a legutóbbi bevásárlás alkalmával 4 doboz kukoricát bedobtam a kosárba, hátha egyszer kellhet… Most kelleni fog, bontom is őket sorban és aromás vízzel kerülnek felöntésre, szép zöld kukorica lesz belőlük, remélem tetszik a pontyoknak majd. Van még csokis-narancsos etetőpellet , 4 milliméteres ez is jó lesz majd etetni is meg gumigyűrűvel feltenni is.

Kezdődjék hát a peca, nyolc nagy etetőgombóc kézzel dobva 11 méterre, majd felteszem a hosszú színes tagot és elkezdek 13 méterre horgászni. Ide már az úszó köré csakis szemest lövök csúzlival. Nyugodt várakozással kezdek, nem is baj hogy nincs élő csalim, felpörgetné a pecát egy nyugodt percem nem lenne, csak ki-be állandóan mint egy versenyen.  Most várakozok és egy szem kukorica kínálgatja odalent magát, de szerencsére sikerrel és a fehér Daiwa gumi kiszalad a botból. Szép pikkelyes ponty narancssárga farokkal, örülök, le sem szállok a ládáról egy két fotó és mehet vissza.

Valami elkezdődik, minden betolás után néhány szem kukorica és pár darab apró pellet megy be csúzlival és halkan zizzennek a szemek az úszó antennája mellett. Ezután jön a kapás, bár érdekes nagyon ki kell számolnom mikor vágok be, mert nem mindig akad és olyan óvatosan is kapnak a pontyok ma.

Úszócsere 1 grammos lejön, 2 grammos bemegy és mivel feszesen is áll, szintén odalent a csali is, magabiztossá válik a peca, már minden hal megvan és bátrabban is veszik fel a csalit mely most már pellet lesz, az is tetszik nekik.

A sok kisponty mellett azért várok erősebb versenyzőket is és jönnek ők is.

Szép pikkelyes pontyok teszik próbára a felszerelést, örömmel fárasztom őket. Jó ez a mai horgászat bár a kezem és a vállam kezdi jelezni, hogy azért 13 méterbe egy nehéz pontyos rakós botot tologatni nem egyszerű történet, de ez is a horgászat része.

Mire délután lesz lassan elfogy minden, sör, etetőanyag, kukorica, pellet, kenyér, kolbász, víz tehát indulás haza. Üdv ősz, kezdődhet a színes levelek és érett gyümölcsök évszaka, itt van az indián nyár…

 

Harangi Csaba

A régi blog ...