Októberi ragyogás…

Írta: Harangi Csaba Nyomtatás E-mail

Szinte még este van, de én már a konyhában pakolgatok össze mindent: kávé, víz, pálinka, szendvicsek azt hiszem minden a szatyorban van már. Kibotladozok a kocsihoz, ennyi vakondtúrás között nem könnyű, de még valami hátra van… Elemlámpa felkapcsol, a rózsabokrok közt matatok és egy utolsó pici rózsát szakítok le és otthagyom asztalon, most már indulhatok…

 

Aránylag gyorsan vezetek, oda kell érnem napfelkeltére mert szeretném látni a Kadarcs partján állva, elnézve a végelláthatatlan hortobágyi tájat.

Tibi kollégám már ott vár a földúton, pontos mint a nürnbergi toronyóra, ma együtt horgászunk, de majd meglátogat bennünket Frici is úgy hogy olyan barátok közti peca lesz. Gyorsan partra kerül a láda, az etetőanyag már jó is, az új pellet arzenál próbára kész egy csomó sűrű aromával együtt, most megtudhatjuk mire képes egy bizonyos márka, bár ha Novák János elméjéből fakadt, minek izgulok csak semmi pánik, ma Promix-el horgászunk..

Egy hosszúelőkés cuccal etetek, szépen pontosan minden dobás ugyanoda egy olyan húsz méteres távot választottam. Gilisztacsokor felrakva, erőgumi beépítve a szerkóba, meglepetés nem érhet. Na lássuk a másik botot, akkor egy method kosaras felszerelés és szeder pellettel kezdünk, egy csepp krill aromával bolondítva, hátha…

Megisszuk az áldomást vagy kétszer Tibivel hideg a hajnal kell a belső fűtés, de mire kimondanám hogy kezdjünk horgászni a lightos botomon a gilisztát behalámolta egy ponty, nem győzöm fárasztani. Olyan gyorsan történt minden hogy még fotózni is elfelejtek, szép kettes ponty volt. Jól kezdődik a reggel…

Most a methodos boton van soron hisz bekaszál félreérthetetlenül, de nem nagyon értem a dolgot nem hagyja magát a hal, sokadjára sem engedelmeskedik nekem csak a megbízható első fék kattog megnyugtatóan, tudva tudván a felszerelés hibátlan, nekem kell tudást párosítanom hozzá. Közelít már a stéghez, jó nagy szája van amint kortyolja a kábulást okozó levegőt. Elsőre nem sikerül megszákolni, másodjára kifordul a szákfejből, harmadjára van benne csak, ez kemény menet volt és gyönyörű  a hal, örülök.. Fáradtan elúszik, azt hiszem ilyen kellemes hideg reggelem még nem volt idén…

Tibinél is megjelennek a halak, jönnek nagy kárászok szép keszegek, Kadarcs mutatja magát, mint mindig.

Rendkívüli halállománnyal bíró víz, nagy területen és sosem tudhatod milyen hal fog a horgodra kerülni, bármi megtörténhet itt, innentől izgalmas és lehet beleszeretni ebbe a vízbe. Újra megjelennek a pontyok, de keszegek, kárászok is szívesen  felveszik a pelletet a method boton.

Délutánra megérkezik Frici barátom, örülök rég fogtunk kezet, hja kérem az a bizonyos Big Fish Team most épp félig-meddig összeállt, feltörnek az emlékek bennem, az volt aztán a Csapat… Már csak egy fakó piros  póló emlékeztet rá, na meg a rengeteg a kupa otthon.  Beszélgetünk és nevetünk, közben persze bele-bele szól egy-egy szép ponty is a társasági életbe, de nem haragszom érte…

Mire a nap kezdi az utolsó erejét kisugározni magából mindenki elindul haza, de én itt maradok egyedül így szeretek elköszönni a víztől…

Szóval köszönöm Kadarcs, már megint sokadjára…

 

Harangi Csaba

A régi blog ...