A legjobb születésnapom…
Érdekes egy cím, általában mindenki valami jelentős születésnapra szokott emlékezni akárhányadik X mondjuk. Nem teljesen ez dönti el ezt a fogalmat, hogy legjobb. Ahhoz hogy valami a legjobb jelzőt kapja annak a környezetnek olyannak kell lennie, hogy jól is érezze magát mindenki és az ünnepelt például én, emlékezzek rá.
Az emberi élet múlandó én például 56 éves vagyok, ha visszagondolok enyhén szólva is sok minden történt velem, valószínű két ember se bírta volna ki, de hát itt vagyok és megvagyok. Az életem szereplői változtak, de olyan igazi együttállás az sosem volt meg még. Örültem egy-egy adott pillanatban adott személyek éppen szerettek, mert akkor úgy kellett lennie, néha még meg is ijedtek hogy már meg nem leszek, de hát az az igazi harmonikus nyugodtság sosem volt, ez idáig.
Most következett volna az 56. születésnap és valahogy megérkeztek az érzelmi együttállások. Hajnal volt, a kis tóban halak méltóságteljesen úszkáltak nem ugráltak csak békésen eszegettek. A vasbográcsot lendületből kaptam elő és kezdtem rakni a tüzet, miközben bent a házban a halászlé főtt már órák óta, mivel alaplé készült, a hűtőben grillezni való hús pácolódott. Szuszi a kiskutyánk úgy döntött minden lépésemet követni fogja így jött utánam bárhova is mentem, nem probléma impozáns csaj társaság.
A nagyobbik Fiam a kinti bográcsot kezelte a tóparton, én az alaplevet főztem bent, Vica az én Párom (igen nagybetűvel!) készítette a tortát nekem és együtt munkához láttunk, minden mást előkészíteni. A kisebbik Fiam elindult a Kedveséhez hogy Panni is részese lehessen ennek a kis családi partinak, mert hát ez az élet rendje, szeretik egymást (lehetetlen letagadni látszik és kész).
Persze kora reggel van, de az eső úgy gondolta belerondít a partiba és zuhogni kezdett, de hát horgász vagyok, rohanás 2,5 méteres horgászernyő kinyit és a nyúlpörkölt fő tovább mit nekünk felhőszakadás, Bence nagyfiam kitart, nem tágít a bogrács mellől.
Az eső megijed és elmegy innen, ezután kisüt a nap.
Szépen kezd összeállni minden, a halászlé kiváló mindent visz az íze, a nyúlpörkölt nemkülönben, a pácolt húsok, egyik csípős, másik nem, majd élesben lesznek parázson sütve akkor, amikor kell. Vicával összenézünk és mosolygunk, eltelt már 20 év amióta ismerjük egymást, tudjuk ma minden jól sikerül.
Délben megjön Panni és Dominik kéz a kézben, aranyosak kicsit össze szorul a torkom, hogy eltelt az idő, nemrég még csak mászott, most meg..
Köszöntések, a bodza pálinka egész jól csúszik az ennivaló finom, kivonulunk a tópartra élesben grillezni és az is finom lesz, majd újra bent felvágásra kerül a Vica féle mákos guba torta, ami aztán mindent visz…
Most jön a legfontosabb, amikor jó emberek együtt vannak olyan felhőtlen és nyugodt beszélgetés folyik, hogy észre sem veszed amint repül az idő, mert a szeretet rátelepedett erre a kis családra. Nos 56 évig kellett várni erre a pillanatra és eljött.
Mindenkinek kívánom ezt az érzést, amikor semmi feszültség nem tombol benned és nagy nyugodtság telepszik a lelkedre…
Harangi Csaba