Februári fény…

Jó pár hete nem horgásztam már, de ha voltam is horgászni idén akkor sem lett halas a kezem, szóval ideje folytatni a 2022-es évet egy jó, remélhetőleg halas pecával. Telefonáltam sok helyre, a jéghelyzet miatt mindenütt kétséges félig kiolvadt a víz, félig nem, semmi biztos… Egyedül a Biczókerti horgásztó jelezte szombatra, hogy itt a nyílt jégmentes víz és ideje vallatnom, kapnak-e a halak?

Örültem is neki, nem sokat kell autóznom csak ide a szomszédba átjövök és kipakolok méghozzá örömmel, mert új ládám van és bizony ki kell próbálni. Nagy megelégedéssel ültem rajta lassan egy éve eladtam ami volt, de most felújítottam egy igencsak használt Serie Walter Continentált, mondhatni újjávarázsoltam. Akkor horgászatra fel, repülnek is befelé a készségek, egy hosszúelőkés és egy method felszerelés. 

Mindent beburkol a nagy csend, jólesik ülni és átgondolni mi minden történt velem, bár a miérteket nem keresem, hanem a jelenben élek. Elfáradtam azt hiszem, nem kicsit, de a föld forog tovább és a nap is süt, most mivel csak én ülök a parton, most rám süt és hosszan besugározva gyógyítja a láthatatlan sebeket. Zöld teát töltök magamnak és hagyom, hogy az íz átjárja a számat és apró kortyokkal iszogatom, jól esik…

Jó nyugodtnak lenni, jó elnézni a sok agresszív-dühös ember mellett, jó egyszerű csendes embernek lenni, tényleg jó élni…

Kapás riaszt fel a révedezésből, egy keszeget fogok, íme itt az év első hala. Örülök neki és kezdenek jönni a társai is, egymás után sorban, jó kis keszegezés veszi kezdetét.

Látogatóim is vannak Gábor tógazda kutyái megérkeznek, gyorsan meg is kell vizsgálniuk a száknyelet, aztán lendületből a kis szőrcsomók már a csomagtartóban randalíroznak, hát szakadok a nevetéstől, mert ugye ők yorkshire terrierek és igen kicsi méretűek, elsőre nem is gondolja az ember, hogy jut be a „miniorszlán” a csomagtartóba?

Aranyosak, még pár hét és én is kiskutyával jövök horgászni, már várom nagyon, még kicsike de nemsokára itt lesz velem.

Most a methodos bot hajlik egy becsületeset, talán ponty lesz de bizony tévedek egy tokhal, egy lénai tok kapott rá és ennek nagyon örülök.

Beindul akkor a methodos pelletes cucc is, működik minden a horgászhelyet lassan eperillat lengi körbe, most ilyen etetőanyagot hoztam a halacskáknak.

Szépen kialakul a pecám, hol keszeg, hol kárász érdeklődik, de csak ha a hajszálelőke mellé pár szem pinkit is tűzök, csak így tuningoltan ízlik nekik a kaja.

Nem tudok betelni a mai nappal, annyira hiányzott már egy kellemes peca, annyira hiányzott minden: ládaállítás, etetőanyag keverés, agyalás mert nincs kapás, agyalás mert van, fotózgatás, nevetés, hajnalban egy pálesz, a kapás látványa, a bevágás és a csend… Megkaptam mindent, de ha valaki kérdezné ott belül is okés-e minden, azt mondanám tele van az a bizonyos láthatatlan pohár…

Délután lesz, még elhasználom az etetőanyagot, majd elpakolom a horgászfelszerelést az immár sáros ládát mosolyogva rakom a kocsiba, majd elköszönök a víztől, ez egy ilyen énpecám volt…

Harangi Csaba

• Előző
• Következő