Ébredés…

Jó hideg hajnal van, ráadásul az utóbbi időben beteg is voltam nem biztos, hogy nyerő ötlet ilyen hidegben horgászni, de kérem ez van nem kívánságműsor az élet… Biztos jól le lehet hűlve a Kadarcsi tó vize, hátha lesz valami jó fogás, de mondjuk ez nem lényeg én most olyan lélekébresztő horgászatra jövök, beül is gyógyulnom kell...

Hamar odaérek, majdnem sötét van még, de ez az igazi pont jó állapot amikor a sötétségtől a világosság átveszi a hatalmat, de egyik sem akar engedni, mégis a fény győz. Hamar bepakolok, az utóbbi időben leminimalizáltam a horgászcuccaimat, csak ami a legfontosabb az legyen itt. Persze nem tagadom így is fordultam háromszor, ez volna a minimál cuccom?... Poénos, mindig kell valami, ezért a horgász mindent visz magával, tipikus pecás tulajdonság.

Bedobás, lássuk két method felszereléssel kezdek, vajon érdekli-e őket a csalim, meglátjuk. A hosszabbik bottal majdnem átdobok a másik partra ott keresgetem a halakat, a rövidebbikkel csak a bójához. Nagy csend honol, csak egy harcsa rabolgat és hangos cuppanásokat hallok, vajon mekkora lehet? Mindegy is úgy hallom odébb áll, tényleg ne itt rabolgasson van másfelé is ennivaló.

A távoli bot elhajlik jó pontyot fárasztok, szépen jön is vagy féltávig, aztán angolosan elköszön, ez bizony nem sikerült. Ijesztő kapástalanság áll be a ponty után, de érezhető is ebben a nagy csendben lehűlt a víz és a halak lelassultak, nem esznek nem ugrálnak. Kellene gilisztával horgásznom és hosszú előkével épp ott van a botzsákban készen egy bot, de nem visz rá a lélek, hogy elővegyek egy új felszerelést, inkább agyalok tovább a megoldásokon.

Bent van a kocsiban bontatlanul egy zacsi Aqua Garant uni 6 mm-es etetőpellet, próbáljuk meg azzal. Áztatgatom 5-10 percig, aztán egy formázható állagot felvesz, majd a felszerelésemről lecserélem az előkét és gumigyűrűs hajszálelőkét rakok fel, ebbe ugrasztom be a még száraz 6 mm-es uni pellet.  

Elég reménytelenül dobok be, az etetőanyagot félreteszem most már csak pellettel fogok horgászni. Eltelik öt perc és nemhogy elhajlik a spicc, de még a fék is szól, de mégsem ponty az csak olyan komótosan jön. Nagy keszeg a javából, szákolom és nagyon örülök neki, keresztbe éri a nem kicsi merítőmet. Egész jól beindul a dolog egymás után jönnek a nagy keszegek élvezem a pecát, egy olyan öt percet kell nekik adni, de mindig történik utána valami…

Kísérletezek egy kicsit, akármilyen színes pellet és etetőanyag a kosárba majd nem történik semmi, de az ég egy adta világon semmi.. Bezzeg ha pellet a kosárba, gumigyűrűbe ugyanezen pellet, máris van kapás! Most megérkezett a ponty is rendesen szól a fék, örülök nagyon. Kicsit hadakozik még a bokor előtt, majd megszákolom, egy tükörponty látogatott meg.

Új adagot kell áztatnom, kezd fogyni az áztatott pellet, most egy kis fokhagymás aromát is öntök hozzá, biztos nem árt neki.

Nagyon jól esik most halat fogni, minden kapás és bevágás feltölt engem és elragad a hév, mintha már tudnám ki is volt az a Harangi Csaba, azt hiszem nincs is nekem semmi bajom csak elfáradtam, de hát hogy is van az mondás? „A győztesek olyan vesztesek, akik felálltak és újra megpróbálták”

Lassan indulnom kellene haza, de még utoljára elhajlik a spicc és egy szép pikkelyes ponttyal megmérkőzök, majd gyengéden engedem vissza. Menj utadra és legyél boldog, küzdjél meg minden akadállyal odalent és meglásd egyszer sikerülni fog, amit akarsz… Talán értette is, mert csap egyet a farkával mintha köszönne…

Harangi Csaba

• Előző
• Következő